+36203941412 lelkiiranytu@gmail.com

Emlékszem arra a pillanatra, amikor bejelentettük a családban, hogy babát várunk, milyen fogadtatásban részesültünk. Hirtelen olyan érzésem támadt, mintha a nap is a pocakomból sütne. Egyszerre nagyon nagy figyelmet kaptam. Apósom beszerezte télen a legkülönlegesebb gyümölcsöket, mert hát az ő unokájának a legjobb jár. Próbált kímélni, nehogy az unokájának megártson a stressz.

Ez egyrészről nagyon felemelő volt, másrészről elkeserített, hogy most valóban én is számítok, vagy csak a gyerek.

Ha végig gondoljuk a várandóság 9 hónapját, valóban egy extra figyelemmel teli időszak. Majd megszületik a baba és onnantól kezdve a fókusz egy az egyben a picire kerül. A kórházban mindenki látogatja, kézbe akarja venni, babusgatja, majd ez otthon folytatódik.

Eleget eszik? Eleget gyarapodott?
Eleget alszik? Jó baba? Tiszta apja…..stb stb

Nagyon ritkák az olyan kérdések, hogy Te, hogy vagy? Tudsz egy kicsit pihenni? Segíthetek? Mi esne jól neked?

Rendkívül érzékeny időszak ez. Az óriási fizikai megpróbáltatáson túl, lelkileg is megterhelő. Ilyenkor lehet belecsúszni a
depresszív időszakba.

Aki gyerekvállalás előtt áll tudatosan fel tudja készíteni magát erre az időszakra. Akinek épp ez az időszak a jellemző az életében, merjen segítséget kérni. És aki túl van rajta, mesélje el nőtársainak, hogy
élte meg ezt az időszakot. 

Neked mi segítene ilyenkor?

Ha úgy érzed segítségre van szükséged. Keress bátran!