+36202104411 info@kecskesildi.hu

Sokszor felmerül a komfortzóna kifejezés. Miért is szeretünk benne lenni? Ki mondja meg, hogy a komfortzóna határai mettől meddig tartanak? Hogyan lehet tágítani a határainkat?

A komfort zóna, mint olyan, egyénenként, koronként, élethelyzetenként változik. Van,
aki egész szűk keretek között éli mindennapjait és vannak akik, folyamatosan saját határaikat döntögetik. Hogy melyik a helyes, arra nincs közmegegyezés. Egy biztos komfort zónán belül még nem történtek, nagy csodák.

Már egészen pici korban észlelhető, hogy vannak gyerekek, akik óvatosabbak a világ dolgaival és vannak, akik egész vakmerően viselkednek, már életük korai szakaszán. Ebben persze benne van, a csomag amivel jöttünk, benne van a szülői féltés megnyilvánulása, mennyire engedik kibontakozni a gyerek önindító tevékenységeit.

Ha a gyerek folyamatosan azt hallja, hogy ez nem neked való, ne csináld, vigyázz mert sírás lesz a vége, meg ne lássam még egyszer….. akkor már eleve megvannak a korlátok.

Ahogy cseperedik a gyerek, hozzájönnek még a szocializáció korlátai. Nyilván, amikor bekerül a gyerek intézménybe (bölcsőde, óvoda) akkor ott újabb szabályrendszerekkel találkozik.

A mai túlzsúfolt életben kellenek a szabad órák, szabad hétvégék, amikor nincs
program program hátán, amikor kiélheti mindenki kreatív tevékenységeit. DE a gyerek is és a felnőtt is úgy érzi biztonságban magát, ha keretek között lehet szabad.

Olyan ez, mint a pocakban a magzatburok, vagy később a bölcső, majd
édesanyánk ölelő karjai. A keretek megadják az élet vázát. Tudjuk mihez lehet visszatérni, melyek az alapvető értékrendek, de közben kibontakoztathatjuk személyiségünk legjavát, hisz ettől leszünk mindannyian egyediek.

Ti hogy érzitek jobban magatokat? Szeretitek döntögetni a határaitokat?

Mi jelent nektek biztonságot?